Születése

Gerhardinger  Karolina 1797-ben született Regensburg-Stadtamhof-ban, a hajósmester Willibald Gerhardinger és felesége, Franciska gyermekeként.

Neveltetése

Stadtamhof-ban a Notre Dame kanonisszák iskolájába járt annak az 1809-es szekularizáció miatt bekövetkezett bezárásáig. Wittmann püspök, a székesegyház akkori lelkipásztora, megpróbálta megmenteni az iskolát úgy, hogy az egykori diákokból tanítónőket képzett.

A tizenkét éves Karolina és két másik lány segédtanítói képzést kapott. Tizenöt éves korában Karolina sikerrel tette le a bajor királyi tanítói vizsgát.

Szerzetesi élet

Wittmann Mihály püspök segített kibontakoztatni rendkívüli képességeit, és bátorította a szerzetesi élet iránti elhivatottságát, amelyet magában érzett.

Lelki vezetésével Gerhardinger Karolina és két társa 1833. október 24-én megkezdte közös szerzetesi életét Neunburg vorm Wald-ban. Ez volt a Boldogasszony Iskolanővérek kongregációjának kezdete.

Wittmann püspök ugyanabban az évben bekövetkezett halálakor Gerhardinger Karolina támaszra talált Jób Ferenc Sebestyén atyában, aki Wittmann püspök barátja és Karolina Auguszta osztrák császárné gyóntatója volt. Amikor ő is váratlanul meghalt 1834-ben, ismét kérdésessé vált a szerzetesi alapítvány léte. Terézia anya rendületlenül kitartott.

1835. november 16-án Karolina fogadalmat tett Regensburgban a Szent Gallusz kápolnában, és felvette a Jézusról nevezett Mária Terézia nevet.

Szolgálat

Apostoli feladata a lánynevelés volt, hogy ez által hozzájáruljon a családok keresztény neveléséhez és ezáltal a társadalom jobbá tételéhez.

A fiatal szerzetesközösség gyorsan nőtt. 1839-ben megnyitotta rendházát München Auban.

Gerhardinger Terézia szükségesnek látta, hogy egy központilag elhelyezett anyaházat építsen, amely egyidejűleg a fiatal nővérek képzési központjaként is szolgál. I. Lajos király támogatásával megkapta erre a célra München Anger negyedében a klarisszák üresen álló rendházát. Az új müncheni anyaházat 1843. október 16-án szentelték fel ünnepélyesen.

1847-ben Terézia anya eleget tett a hívásnak, hogy a nővérek  Észak-Amerikába menjenek. Ő és öt fiatal nővér áthajózott Észak-Amerikába, és egy éven belül nyolc missziót alapítottak. A 26 éves Friess M. Karolina nővért nevezte ki helyetteséül az amerikai missziókhoz.

Miután visszatért Amerikából, Terézia anya sok felkérést kapott Németország más részeiből és több európai országból. A kongregáció tovább terjeszkedett.

Karl August von Reisach gróf, müncheni és freisingi érsek megkérdőjelezte, hogy Terézia anya nőként betöltheti-e a vezetői pozíciót. A nézetkülönbség kedvezően zárult, amikor 1865-ben IX. Piusz pápa jóváhagyta a kongregáció Szabályát. Ez azt jelentette, hogy egyidejűleg azt is jóváhagyta, hogy a kongregációnak központi vezetése van, és a központi vezetői szerepet nő látja el.

Jézusról nevezett Gerhardinger M. Terézia anya 1879. május 9-én halt meg a müncheni Anger-kolostorban. Sírja a Szent Jakab templomban van.

Boldoggáavatás

1985. november 17-én Jézusról nevezett Gerhardinger Terézia anyát II. János Pál pápa boldoggá avatta Rómában. Május 9-én, halálának évfordulóján tartjuk ünnepét.

Walhalla

1998. szeptember 3-án avatták fel Terézia anya mellszobrát a Walhallában, tisztelegve munkássága előtt, amelyet a nőnevelés bajor úttörőjeként végzett.

Hans Zehetmair kulturális miniszter kiemelte, hogy munkája “meghatározó módon hozzájárult a nők és lányok életének és oktatási helyzetének javulásához.”