Bevezetés
A klímaigazságosság az éghajlatváltozás által aránytalan mértékben érintett legsebezhetőbb csoportok, különösen a gyermekek és a nők jogainak figyelembevételére, képviseletére, kártalanítására és védelmére való felhívás. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) szerint az éghajlati válság egyben az emberiséget érintő válság is (COP26), amelyet a nyersanyagok kitermelésének, előállításának és felhasználásának romboló módszerei okoznak. 2023 februárjában negyven őslakos vezető találkozott Ferenc pápával, hogy az éghajlat- változással kapcsolatos igazságosságra szólítsanak fel. Azzal érveltek, hogy a kitermelő és kizsákmányoló iparágak felelősek az alapvető emberi jogokhoz való egyenlőtlen hozzáférésért és a környezetvédelmi fenntarthatóság hiányáért. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja is megerősíti, hogy a gazdasági előnyöknek ára van. Mindez kérdéseket vet fel az emberek és a környezet védelmére, valamint a társadalmi, gazdasági, környezeti, etikai és politikai aggályokra vonatkozóan. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a fizikai és gazdasági tevékenységeket a környezeti-társadalmi igazságosság szempontjából fenntarthatóbbá tegyük, miközben a kiváltó okokkal is foglalkozunk.
Felhívás az imádságra
Mindenek Ura, miközben az éghajlatváltozás okozta katasztrófák pusztítást okoznak az életekben és teremtésedben, felemeljük szavunkat és felszólalunk az igazságosság mellett azokért, akik a legjobban szenvednek ezektől a csapásoktól, mégis a legkevésbé felelősek a kiváltó okokért. Imádkozzunk ebben a kritikus történelmi pillanatban, hogy bölcsen és bátran cselekedjünk a teremtett világunkért. Szentháromság Egy Isten, esedezünk hozzád gondoskodásért, békéért és szeretetért közös otthonunkban és közös otthonunkért.
Tapasztalat
Gyakori jelenséggé vált, hogy a világ számos részén a megszokottnál több csapadék hull. 2022 novemberében heves esőzések sújtották a brazíliai Santo Antonio da Imperatriz (SC) kisvárost, ahol szolgálok. Már öt napja esett az eső, és figyelmeztettek bennünket, hogy az esőzés tovább fokozódik. A folyók elöntötték az utcákat, megismétlődött, ami 1997-ben történt. Életek és vagyonok vesztek oda. Meg kellett várnunk, hogy a víz elvonuljon, mielőtt eltakarítottuk romokat, és hozzákezdtünk az újjáépítéshez. Ezek a napok a nagy szenvedés napjai voltak! A hit és a szolidaritás tartotta a lelket a leginkább érintett emberekben, a fájdalom, a veszteség és a bizonytalanság ellenére.
Két nap elteltével ismét volt áram. Az emberek összefogtak, hogy támogassák azokat, akiknek adományokra, befogadásra és élelemre volt szükségük. Mi, a Boldogasszony Iskolanővérek, akik több mint 40 éve működünk a városban, befogadásra alkalmas tereket biztosítottunk és felajánlottuk szolgálatainkat. Intenzív hetek következtek odaadó és elkötelezett munkával. Karácsonyig számos családon sikerült segíteni. Így most mélyebben átérezzük azok helyzetét, akik a világ más részein szenvednek a klímaváltozás hatásaitól. Ferenc pápa 2015-ös szavai világossá váltak számunkra: „Isten mindig megbocsát, mi emberek csak időnként, de a természet soha nem bocsát meg. Ha adsz neki egy pofont, ő visszaadja. Hiszem, hogy túlságosan kizsákmányoltuk a természetet”. Rengeteg tanulságot vontunk le ebből a tapasztalatból, és rájöttünk arra, hogy sokszor önző módon pazaroljuk az erőforrásokat arra, amire valójában nincs is szükségünk.
A szakértők is rámutattak arra a tényre, hogy a természetközpontú megoldások olcsóbbak, mint az infrastrukturális megközelítések, és pozitív változásokat hoznak az ember testi és lelki egészségére. Tökéletes példa erre az Indiában, Indonéziában, Bangladesben és Srí Lankán történő mangrove ültetvények telepítése, amellyel az áradások ellen védekeznek. Ez a fajta beruházás lényegesen költséghatékonyabb, mint a mérnöki megoldásokon alapuló védelem.
Reflexió
A klímaigazságosság mozgalom az 1990-es években született meg, viszont csak a 2021-es COP 26-on kapott nagyobb nyilvánosságot. A Covid-19 világjárvány rávilágított a világunkban tapasztalható mély egyenlőtlenségekre. A főként emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatásai soha nem voltak még ennyire nyilvánvalóak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) 2022-es jelentései arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek egyre intenzívebbek és gyakoribbak, rohamosan súlyosbodnak. Egyes ökoszisztémák sérülései már most visszafordíthatatlanok. Nem készültünk fel napjainkban tapasztalható következményekre, és a biodiverzitás nagymértékű csökkenése mellett emberi életeket is követel. Bár az éghajlati válság globális valóság, következményei egyenlőtlenül érintik a lakosságot. A világon hárommilliárd ember él az éghajlati válság által veszélyeztetett helyeken (IPCC). Tíz ország okozza a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 70%-át (Carbon Brief). Az elmúlt 50 évben 2 millió ember halt meg az éghajlatváltozás által okozott szélsőséges körülmények és természeti katasztrófák következtében (Meteorológiai Világszervezet).
A Pápai Tudományos Akadémia 2022 júniusában szakmai összejövetelt tartott az óceánok és a tengerek egészségéről, valamint az emberiség jelenében és jövőjében betöltött szerepükről. A résztvevők megállapították, hogy az évszázad végén 10 milliárd ember élhet majd a Földön. Ha nem teszünk most lépéseket, akkor ők fogják felélni az utolsó erőforrásokat, üvegházhatású gázokat bocsátanak majd ki, szennyezik az óceánokat, és még inkább felerősítik a klímaváltozás hatását. Ferenc pápa elmélkedésre hív bennünket: „Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja…Az emberiségnek tudatosítania kell, mennyire szükséges életstílusunkon, termelési és fogyasztási szokásainkon változtatni, hogy megküzdjünk a felmelegedéssel, vagy legalább azokat az emberi okokat megszüntessük, amelyek kiváltják vagy súlyosbítják…”(LS 23).
Isten arra hív minket, hogy meghalljuk a Föld és a szegények kiáltását; hogy elkötelezzük magunkat életmódunk, termelési módszereink és fogyasztási szokásaink megváltoztatása mellett; és álljunk ki a szegények mellett. Annak érdekében, hogy „a világot átfogó közösség prófétai tanúságtevőiként” éljünk, olyan újszerű válaszokat kell adnunk, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy a legkiszolgáltatottabbak élete és méltósága érdekében az igazságtalan struktúrákat megkérdőjelezzük.
Melyek az éghajlatváltozással kapcsolatos igazságtalanság kiváltó okai és hatásai az országomban? Milyen kapcsolatot tudunk kialakítani az emberi jogok és a klímaigazságosság között? Miként veszünk részt az éghajlati igazságosság kérdéseiben bolygónkon? Kongregációként milyen lepéseket tettünk a Laudato Si’ cselekvésre irányuló kötelezettségvállalásunkban?
Mi a teendő?
Biztosítanunk és védenünk kell az emberi jogokat, együtt kell működnünk a jelen és a jövő védelmében a következő generációk érdekében.
- Ellenőrizzük, hogy a városunk csatlakozott-e a Malmöi kötelezettségvállaláshoz. Ha nem, indítványozzuk.
- Szorgalmazzuk az adósságok elengedését, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az alkalmazkodást segítő támogatások növelését.
- Hívjuk fel a figyelmet a problémára, ösztönözzünk cselekvésre és szervezzünk nyilvános vetítést a „Levél” című film megtekintésére, amelyben Ferenc pápa öt, a klímaválság által érintett emberrel folytat párbeszédet.
- Mondjunk ellent a fosszilis tüzelőanyagoknak, és álljunk ki amellett, hogy mindenki hozzáférhessen a tiszta energiához, tiszta vízhez, talajhoz és levegőhöz.
Záró Imádság
Istenünk, az élet adományozója és fenntartója, adj bátorságot és ösztönözd a döntéshozókat, hogy gondoskodjanak a fenntartható jövőről, a haszonnál többre tartsák az embereket, a folyamatos gazdasági növekedésnél a természetet, ezzel is igazságot szolgáltatva mindazoknak, akiket az éghajlati válságok leginkább érintenek. Kérünk, segíts nekünk, hogy lehetőségeinkhez mérten megtegyünk mindent, ami a Teremtés helyreállításához szükséges. Ámen.
Összeállította M. Helena Coelho nővér (ALC Tartomány), a nemzetközi Shalom hálózat számára. A grafika a 24. Általános Káptalan irányvonalához tartozik. A dizájntervet a Kongregáció Kommunikációs Hivatala készítette.
