M. Andrea nővér (középen) a végzős fiúkkal a szalagavatón

M. Andrea nővér (középen) a végzős fiúkkal a szalagavatón

Ivanics M. Andrea nővér

A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartományának jelenleg 122 éves intézményében, a Svetits Intézetben, 2012-től nem csupán az óvodánkban, általános iskolánkban, de már a középiskolánkban is foglalkozunk fiúneveléssel.

A 2012-ben indult első koedukált évfolyam egyik osztályfőnökeként szeretném megosztani tapasztalataimat:

2012-ben, 50 éves iskolanővérként azzal a nagy elhatározással vetettem bele magam a lányokból és fiúkból álló osztályom nevelésébe-oktatásába is, hogy megpróbálom szem előtt tartani Terézia anya nevelési elveit: igényesség, érdeklődést felkeltő módszerek alkalmazása az oktatásban, személyre szabott figyelem, szeretet, megértés, elfogadás a nevelésben, és szoros kapcsolattartás a szülőkkel. Nem állíthatom, hogy minden tervem úgy valósult meg, ahogy elképzeltem, mégis nevelői szolgálatom egyik legszebb ajándéka volt az elmúlt időszak.

Mit tanultam az elmúlt hat évben?

1. A lányok és fiúk képesek igazi közösséget alkotni, a különbözőségben megélt egységet példázva.

Az osztályközösséget érintő kérdésekben a lányok és a fiúk eltérő módon közelítenek egy-egy probléma megoldásához. Nyitott, mások véleményét is meghallgató és megfontolásra kész légkörben az egymástól eltérő megközelítések gazdagítják látásmódunkat, s mindez tágítja elménket és szívünket is.

2. A fiúk érzelmi világa ugyanolyan bonyolult, mint a lányoké.

Megtanultam, hogy a fiúk jottányit sem érzelemszegényebbek vagy érzéketlenebbek a lányoknál. A társadalmunkban kialakult „macsókép” alapján a fiúk azt élik meg, kötelességük érzelmeiket titkolni. A kamaszkorú fiúk ugyanúgy igénylik a személyre szabott figyelmet és törődést, mint lánytársaik.

3. A nemek eltérő érdeklődési köre, teherbírása eltérő programokat igényel.

Megtanultam, másként kell szerveznem egy-egy osztálykirándulást, közösségi programot, osztályfőnöki órát, lelkigyakorlatot, mintha csak lányokból tevődne össze az osztályom.

4. A folyamatos tanulás, módszertani megújulás életem végéig kötelességem marad.

2012-ig csak lányokat nevelő-oktató tanárként „kénytelen” voltam megújítani tanítási módszereimet. A lányok és fiúk gondolkodásmódja, érdeklődési köre, tanulási szokása, kérdezési kultúrája jelentősen eltér egymástól.

5. A humor remek nevelési eszköz.

A humor egyrészt remek feszültségoldó eszköz, másrészt az önirónia alkalmazása példát mutathat a kamasznak arra, nem kell véresen komolyan vennünk önmagunkat, megengedhetjük magunknak a hibázást is.

„Apostoli szolgálatunkban magunk is gazdagodunk, és azok is, akikhez küldettünk.” Küldetéstek van, Konstitúció 25

Engem az Úr hat évvel ezelőtt arra hívott, hogy kamaszlányok mellett fiúkat is neveljek. Hálás vagyok ezért a meghívásért! Sokat tanultam tőlük és általuk.

Kép forrása: Dremák Albert, Debrecen, Magyarország

Print Friendly, PDF & Email